2013. február 21., csütörtök

Előbb sötét lett, majd világos

Mikor az ötezrest a kezébe vette, már tudta, hogy elissza mind. Az arcára volt írva. Szemében fellobbant a kötelező transz lángja. Örült, hogy a nő előbb elmegy a lakásból, mint ő, pedig mindketten tudták, mi következik. „Még dolgozom egy keveset és eztán másképp lesz minden.” Búcsúzóul puszi a szájra, egy másik és még egy. A nő elsietett. Aztán jöttek a kisboltok, jött a sertéshizlalda, az éjszaka összes alakja, helyszíne, démona, jöttek a nők és a barátok, a Keret Klub és az utcák. Teltek az órák ülve, állva, fázva és verejtékezve. Teóriák cserélődtek és voltak hallgatások, emlékezések, fájdalmak és szellemes mondatok is. Volt ital, füst, és voltak az utcák és a kisboltok és az utcák. Előbb sötét lett, majd világos és voltak az utcák szakadatlan. Hajnalban még látták a háztetők felett röpülni.