A következő címkéjű bejegyzések mutatása: homokóra. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: homokóra. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. január 9., szerda

Néha engedi



Néha engedi, hogy fehér cérnaszálakkal összekössem a szívünket. Néha épp’ hogy áthúzok egy szálat a szívén, máris hátrahőköl, a cérna kicsúszik, elszakad, olyankor jobbára a tűt is elhagyom. Enged - szorít - enged - szorít. Néha a legkülönfélébb helyekre utánam caplat, máskor a legkülönfélébb helyeken tűnik el előlem. Ellök és megölel. Ne legyek az övé és ne legyek másé, én csak úgy legyek, ne rajongjanak körbe, de legyen B tervem szilveszterre, és egyáltalán ne üljenek le másik férfiak az asztalomhoz. Egyszer áthúztam 3 szálat is a szíveinken. Aztán egy csapásra átvágta mindet. Nem kellesz - morogja magában. Aztán mégis, mert sütit sütök, és mert rá mosolygok és hasonlítok, és egyáltalán, olyan biztos vagyok mindenben. Magamban. Nem bírja elviselni, ha nem szeretem. Nem bírja elviselni, ha szeretem. Én csak legyek. Peregjek úgy, mint a homokórában a homok. Arra, amerre fordít. Néha engedi.